Mikor a 3 nélkülözhetetlen sminktermékről szóló posztot
írtam, nem gondoltam, hogy akkora sikere lesz. Már a kérdés feltételekor
kételkedtem, hogy bárkit is érdekelni fog a lehetőség, és nagyon meglepődtem,
hogy mégis mennyi e-mailt kaptam. :) Aztán nekiálltam összerakni, elolvasni az irományokat a képekkel és annyira élveztem, hogy már a készítés közben megfogalmaztam magamban: ha nektek is tetszeni fog, szokássá alakítom a dolgot
és bizonyos időközönként fogok ilyen kis gyűjtőmunkákat végezni, majd posztolni
az eredményről. A visszajelzéseitek pedig csak megerősítettek ebben, így akkor eldőlt
a folytatás. Lényeg a lényeg: mikor az új külsőt és belsőt kapta a blog, kapott
egy saját menüpontot a dolog, szóval dobpergééés: a 3 leg (szerintetek) rovat állandó lesz! :)
Nem húzom tovább a szót: a mostani téma a gyűjtögetés
és a függőségek, amit én szintén képtelen vagyok 3 pontba összefoglalni, de a
poszt végén most én is leírom, mit írnék erre a kérdésre. :) Vágjunk is bele!
:)
- Halmozom a fátyolmaszkokat. A kedvenc arcápolóim,
minden változatot szívesen kipróbálok, hetente kétszer csodás relaxálást
biztosítanak és nagyon sokat javítanak a bőröm állapotán.
- Egy vörös rúzsra sosem tudok nemet mondani, hiába van már legalább 15 hasonló
árnyalat a fiókomban, mindig kell egy új darab.
- A piros körömlakkok szintén vonzanak, 90 %-át ők teszik ki a gyűjteményemnek.
+ 1: Imádom a nagyméretű fülbevalókat, régebben hetente vásároltam őket, ma már
igyekszem a meglévőket hordani, váltogatni. Mostanában a statement nyakláncok
rabolják el a szívemet, lassan, de biztosan épül fel a tárházam belőlük.
"MI AZ A 3 DOLOG, AMIT MÁR-MÁR FÜGGŐKÉNT
GYŰJTÖGETTEK?". Íme az enyémek:
1. A könyvek! Szeretem a könyveket. Szeretem ahogy a polcomat díszítik,
szeretem olvasni is. Sokkal jobb, mint a monitor. Természetesen van az a méretű
könyv, amit egyszerűbb lenne mondjuk ebook olvasón olvasni, de ha tetszik a
könyv, akkor az kell eredetiben! Imádom őket! ♥
2. Ami még szintén kell eredetiben, az a CD. Ma már az eredeti CD is
merchandise-nak számít, mint a zenekaros póló. De úgy vagyok vele, hogy ami
zene tetszik, az előadó/zenekar nagyon betalál nálam, az kell a polcra. Ezzel
is támogatom a nekem tetsző zenészeket. Ezzel persze a Férjem fertőzött meg.
Szép kis gyűjteményünk van már. Ő még a koncertjegyeket is gyűjti, és amióta
együtt járunk koncertekre, duplán vannak meg a jegyek. :D Bár az e-ticket
világában sajnos ez is egyre nehezebben kivitelezhető. Főleg szép, dizájnos,
nyomtatott jegyet szerezni.
3. Most gondolkozom, van-e valami harmadik. Régen gyűjtöttem bélyegeket és
szalvétákat is, ezek még megvannak, de már réges-rég nem vagyok ráfüggve. Azt
hiszem, már csak az élmények és tapasztalatok maradtak. Azokat gyűjtjük még!
Most is, ha ránézek a naptáramra, túlcsordulásig vannak a hétvégék
programokkal. :)
A kedvenc otthoni hobbim a vasalás. Mióta új vasalóm
van, azóta minden vasárnap este 8 órakor nekiállok vasalni. Mindenki, aki
ismer, csodálkozik ezen és nem tart igazán százasnak, de nem bánom. Ez olyan
hobbi számomra, ami igazán függőséget okoz ☺
Két dolgot gyűjtök igazán.
Mindig grafomán voltam, így annyi napló, füzet, notesz
van itthon, ami elegendő lenne még harminc évre. Imádom, hogy színesek,
különböző méretűek, vidámak, mintásak. Bármerre járok, mindig találok egyet,
amihez hasonlóm még nincs, így mindig úgy érzem, hogy be kell gyűjtenem
nehezebb időkre ☺
A másik, ami mániává nőtte ki magát nálam, a „tekerős”
emlékérmék gyűjtése. Bármerre utazunk, mindig figyelem, hogy látok-e olyan
szerkezetet, aminek segítségével emlékeket vihetek haza például a CSI
kiállításról, az állatkertből, Balatonról, Egerből vagy Bécsből egy kevés
aprópénz árán.
http://napikincsek.blogspot.hu/?m=0
3 függőségem:
1, Nincs olyan hét, hogy ne keresnék fel egy
régiségkereskedést, ócskást vagy bolhapiacot, és mindig valami kinccsel térek
haza, westerncsizmával, viktoriánus fazonú fűzővel, zsebórával, óralánccal,
ékszerekkel, csak hogy az utóbbi hónapok zsákmányából szemezgessek. A dolgok,
amiket ott találok, nem csak egyediek, megismételhetetlenek és különlegesek, de
úgy átjárja őket a történelem, hogy szinte érezni azt a súlyukon. Maguknak a
boltoknak a felkutatása is kalandos, Budapesten ugyan bőven akadnak
régiségboltok (bár néha nagyon el tudnak bújni pincehelységekben vagy
tetőterekben), vidéken ez kicsit nehezebb. A nagyobb városokban hetente szokott
lenni bolhapiac, de a hivatásos ócskásokat, főleg mivel nem mindig teljesen
legális a dolog, nem egyszerű megtalálni. A kedvenc lelőhelyem az Ozora nevű
kis falu, Budapesttől kényelmes 130 km-re, ahol nem csak a híres/hírhedt
goafesztivál az egyetlen érdekesség: minden hétvégén az egész falu átalakul
kirakodóvásárrá, ahol minden van. Minden IS. Egyik látogatásunk alkalmával
láttunk egy világháborús repülőből származó légcsavart, az eladó pedig látva
érdeklődésünket megjegyezte, hogy tud még szerezni hasonlókat. A
keresgélés-válogatás-gyűjtögetés olyan élmény, ami nélkül nem tudnék élni.
2, A horrorfilmek nekem olyanok, mint másnak a testmozgás: kikapcsol,
megnyugtat, segít levezetnem a feszültséget. Amik a valóságban nyomasztanak, a
gázszámla, a munkám, az iskola, a felvételi, nyelvvizsga, költözés, politikai
helyzet, üvegplafon, szmog, tömegiszony, pánikroham, whatnot nem kézzelfogható,
és nem egyszerűen legyőzhető dolgok -- ellenben a filmbeli gonosszal, ami bár
ugyan ezeknek a metaforája, megfogható, legyőzhető. Ha voltatok már moziban
ilyen filmen, ti is tapasztalhattátok, hogy egy jobb jumpscare után először
mindenki felsikít, aztán kacagni kezd, és a film végén is felszabadultan
nevetve, beszélgetve vonul ki a közönség. Ez azért van, mert miközben a vásznon
legyőzték a szörnyet, ők is megszabadultak a saját szörnyeiktől. Ha feszült
vagyok, elég megnéznem egy horrorfilmet, és máris jobban leszek. Jobb, mint
bármilyen nyugtató.
3, A harmadik legnagyobb függőségem -- mert ezeken kívül is bőven akad -- az
írás. Mily meglepő. Minden mozzanata addiktív. Az előzetes anyaggyűjtés (ami a
verseknél és fikciós írásoknál éppoly fontos, mint egy cikknél vagy esszénél) a
tudásszomjamat elégíti ki, a struktúra megalkotása az esztétikai érzékemet simogatja,
maga az alkotási folyamat, a mondatok megformálása olyan, mint a teremtés, és
természetesen a pozitív kritika is felemelő érzés. Olyan az írás, mint a drog,
ha egyszer belekóstolsz, egyre több és több kell. Vagy még inkább olyan, mint
kurvának lenni: először csak a barátaidnak csinálod, aztán pénzért, aztán
azért, mert semmi máshoz nem értesz.
Függőségeim:
- megőrülök a csokiért és gyengéim a sütemények
Imádok sztárokról és feltörekvő tehetségekről írni,
emellett több éve foglalkozom digitális grafikával.
Régen gyűjtöttem még: hazai és külföldi sztárok aláírásait,
dedikált fotóit(a '60-as,'70-es évekből rengeteg van.)
Szerintem senkinek se kell bemutatni, hogy az alkohol
milyen káros és rombolja az agysejteket, agresszív leszel tőle és egy komoly
függőségi betegség.
Rengeteg baleset, családon belüli bántalmazás,
konfliktusok okozója a szeszes ital felnőtt körökben. A csapból is az folyik,
hogy csak mértékkel szabad alkoholt fogyasztani és tizennyolc éven felüliek ne
igyanak. Viszont mi vezet rá egy fiatal korút, hogy mégis igyon? Sok kiskorú a
társaság végett csinálja,”ha már mindenki, akkor én is” alapon, páran pedig
ettől akarnak „nagynak, menőnek” látszani. Bár én már a tizenkilencedik
életévemben vagyok, mégis kissé függök az alkoholtól. Jó ideig nem ittam
semmilyen mértékben szeszes italokat viszont újra hozzájuk nyúltam. Először
csak, mert annyira kínálták és úgy gondoltam, hogy egy pohár nem árt aztán
persze jött a többi is magától. Mostanra azon kaptam magam, hogy egy hétvége
sem telik el úgy, hogy ne fogyasszak alkoholt. Egyszerűen nem tudom jól érezni nélküle
magam nagyobb társaságba, például egy szórakozóhelyen és feszengek. Ezzel még
úgy érzem, önmagába nem lenne gond, ha ténylegesen annyit innék, amennyi ahhoz
kell, hogy ismeretlen emberek között felengedjek kicsit, de ettől jóval többet
iszom és múlt hétvégén érkezett el a pillanat, hogy azt mondtam: „Kevesebbet
fogok inni” s most hétvégén két pohárnál meg is álltam. Remélhetőleg a jövőben
is elég kitartásom lesz ahhoz, hogy megállt parancsoljak magamnak és nem esek
megint vissza… de tudom, hogy nem könnyű feladat áll előttem. Egyébként az
alkohol fogyasztáshoz kapcsolódó gyűjteményem is található a polcon, mi
különböző üres dobozos és üvegeses alkoholos italokat tartalmaz. Nem tudnám,
igazából ésszerű magyarázattal megindokolni miért tartom meg őket, hiszen
egyáltalán nem vagyok, rá büszke mégis fent ékeskedik a polcomon. Normális
esetben ki kellene dobnom a szemetesbe mégis mindenegyes buli után a legtöbb
üres üveg, doboz a polcomon köt ki. Vajon miért? Nem tudom magam sem, de nem
hinném, hogy ez „normális” lenne.
Ezen kívül csak egyetlen egy függőségem van, a világ
legnagyobb függősége, ami szerintem nem is gyógyítható és nem is kell kezelni.
A szerelem. Lehet most nevetni, kacagni, de így igaz. Mikor szerelmesek
vagyunk, akkor a valóságban egy csomó kémiai reakció folyik le bennünk, ami
kiváltsa ezt az érzést, mindenki átélte szerintem már ezt. Számomra olyan
mintha egyfolytában be lennék drogozva. Egész nap energikusnak, vidámnak érzem
magam, állandóan az utóbbi időszakban boldognak is és folyton csak egy személy
hiányát érzem, a többi problémám apróságnak tűnik az mellett, hogy a párom nem
lehet velem. Lehetséges,hogy most túlságosan is ragaszkodok hozzá és pont ezért
is nevezzem függőségnek a szerelmet,de ez a sokak által „ rózsaszín felhős”-nek
nevezett időszak,amit nem is kell és nem is lehet gyógyítani.
Rengeteg féle fajta függőségem, rákattanásom, őrületem
van, de most maradjunk a beauty témánál és nézzük azokat, amik a függőség és
vagy a mánia definícióját már megtestesítik.
3 dolgot kell ma kiemelnem és nem nehéz, pontosan 3
van, amit gondolkodás nélkül meg tudok nevezni.
Az első a szemhéjpúder, vagy valamilyen szemfesték.
Egyszerűen nem lehet belőle elég. Fukar vagyok és nem szeretek mono cuccokat
venni, de ha hozzám szól egy szín, azt nem tudom otthagyni.
A második a szemceruza, ami lényegében ugyanolyan,
mint a szemhéjpúder. Igen kell a 10. kék, mert teljesen olyan még nincs. A
szemcerka függőségem viszont nem korlátozódott a „normális” színekre, így van
sárga vagy diszkókék is.
Az utolsó és talán legkedvesebb függőségem az
ecsetgyűjtés. Vegyük ezt befektetésnek és akkor már nem is hangzik olyan
rosszul. Látok valami újat, új formát, új típust, akkor azt meg kell vennem.
Érezni akarom azt az ecsetet, tudni, hogy milyen. Utána pedig mosni, és mosni.
Ezt akár +1 függőségnek ide is tehetném, igen, az ecsetmosás. Mániám kétnaponta
minden koszos ecsetet kimosni.
Ezek lennének a függőségeim, vagy a gyűjtésmániám.
Szerencsére nem romlandó dolgokról van szó, és nem is érzem rosszul magam
miattuk. Talán még a kóros fokozatba se estem bele, bár ezt nehéz megmondani.
És akkor a végén én is bevallom: hihetetlen módon
függő és gyűjtögető alkat vagyok... Szépség vonalon, szerintem túl sok a
palettám (14), a körömlakkom (kb. 180), az ecsetem(kb. 60) (és már kinéztem
3 új készletet :D ), a parfümöm (11) és a pirosítóm (13). Ja, meg a rúzsom
is (37). :D A tusfürdőket is halomra veszem, mert mindig félek, hogy limitált
egy illat és eltűnik, így gyakorlatilag mindet megveszem, ami tetszik (kis
túlzással). Lassan a kézkrémekkel is ez a helyzet, talán 8 van éppen kibontva,
plusz 4-5 db még vár a sorára. Viszont, régen az ajakápolókat is ezerszámra
vettem, mostanában viszont tényleg csak akkor, ha szükséges. :) Vagy ha túl
cuki a csomagolása, hogy otthagyjam. :D :D
Egyébként pedig gyűjtöm a fülbevalókat (kb. 120), az
emlékérmeket (kb. 40), a hűtőmágneseket (kb. 80), a wc papír gurigákat (óvónéni
betegség) és a szalvétákat (min. 300 db). Hát innen a téma... :D
Ti mit gyűjtötök már-már függőségként? :)
Lady Charlotte mindig olyan megrázó dolgokról ír, imádom olvasni a blogját :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen Annie :) Hasonlóan nagy élvezettel olvasom én is a te blogod és különösen a szó kimondó természeted tetszik :)
TörlésVégigolvasva a bejegyzést egy kicsit megnyugodtam, hogy nem vagyok egyedül a kattanásaimmal. :) Nálam a micellás vizek játszanak, és újabban a pirosítók + bronzerek.
VálaszTörlésA pirosítók... :D Na igen. :) Engem szerencsére a mic.víz mánia elkerül, használom, de nem vagyok tőlük elájulva, pedig sokat próbáltam már. :)
TörlésNincs is sok cuccod, nekem is van ennyi, sőt ebből-abból több. :D Oké, betegesen gyűjtök highlightereket, ecseteket, lakkokat és ajakkencéket. Meg szemhéjpúdereket, tusokat, spirálokat, alapozót, púdert. Parfümöt. Ebay-kacatokat. Könyveket. És mindig van otthon egy pótpéldány dezodorból, tusfürdőből, samponból, vattakorongból, lakklemosóból, stb. Nem is egy. Jó, ez beteges.:D
VálaszTörlésPótpéldány nálam is van mindenből, nyugi. :D Egyébként szerintem az számít betegesnek, ha már esetleg anyagi gondokat okoz a vásárlás. Szóval ha valaki milliomos/árdos és úgy érzi, h neki kell egy komplett dorgéria ahhoz, hogy igazán nagy legyen a választási lehetősége, akkor miért ne? A beteges inkább az, amikor már máshonnan elvesz azért, hogy valamiből megvegye a századikat. :)
Törlés180 körömlakk, OMG,13 pirosító, akkor most megnyugodtam, simán kispistának érzem magam, és ettől még jól is érzem magam.
VálaszTörlésSosem fogom elhasználni az sem ami van, de valahogy nem nagyon zavar. Jobban érzem magam egy új szemfestéktől, hát akkor miért is ne.
Amit kommentválaszban írtál, amikor valaki elvesz máshonnan, na az a beteges. Az orosz lányok csinálják ezt. Nem esznek, tróger körülmények között laknak, de a Gucci táska és a Dior rúzs ott figyel.
:D És vajon eredeti az a Gucci és Dior cucc?
TörlésJó kérdés, szerintem igen. Az orosz, egyéb szláv lányok nagyon próbálkoznak enőnek tünni és ezzel pénzes pasit fogni.
Törlés